maceram

Az élet Isztambulban MACERAS, de a legizgalmasabb, ami eddig valaha történt velem. Ez az én nagy MACERAM!

Első talalkozásom a Hamammal (március 8, Nőnap)

A hamam csak része a történetnek, de a legjobb része…hadd kezdjem az eléjen.

Pénteken délután indultunk Sezarral, nővérével és az ő férjével a wellness-szállodába. Sezer szülei örökjogot vettek egy Ankara melletti szállodába, ahol évente 3 hetet tölthetnek. Aztán ha meghalnak, akkor Sezar és a nővére öröklik a jogot. Szval pénteken 5 órakor megérkezett Sezar a munkából, én már becsomagoltam a cuccaimat, úgyhogy csak az öve volt hátra. Sezar vett nővérének, anyukájának és nekem 1-1 szál virágot. Aztán a nővéréék is megjöttek, autóba szálltunk, és nekiindultunk. F. (Sezar nővérének a férje) kocsijával mentünk, ami nem tudom milyen márkájú, de fekete és nagyon kényelmes. Autópályán 190-200-al száguldoztunk. Az utunkba esett az az autópálya-pláza, ahol nagyon jó akciók szoktak lenni. Anyával és a Floval is betértünk, amikor ősszel itt voltak, és Çaycumába utaztunk. Akkor nagyon jó vásárokat csináltunk, Sezar 15 líráért (1800 Ft) vett egy őszi dzsekit a “Bolu”-ban. Ami olyasmi mint a “Colins”. Szóval ott álltunk meg pihenőt tartani, ettünk lahmancu-t, ittunk ayran-t és elmentünk körülnézni, hátha megint találunk jó leárazásokat. Most nem volt annyira hű-de-extra, viszont Sezarnak végre találtunk téli kabátot, amit munkába hordhat öltönnyel. 130 líra volt, de nagyon jó kis szövetkabát, megérte az árát.

Utána röpke 1 óra alatt meg is érkeztünk Kızıncahamam-ba. Ez a városka neve…nem édes? Ezerszer megkérdeztem Sezart “Hol is vagyunk most?” a hétvége folyamán, de még mostanra sem tudtam megjegyezni.  Az úton érdekes meglepetésben volt részem: itt még nemrég esett  a hó, mindenütt hófoltok. Az idő is hideg, nyoma sincs a tavasznak. Szóval éjjel érkeztünk, de anyukája vacsorával várt minket. Valamilyen lencse-leves volt, de olyan jó, hogy megnyaltam mind a tíz ujjamat. A főétel bárány volt, nyak és láb főzve, így azt nem ettem, csak zöldséges rizst. Persze megkóstoltam a bárányt, de valahogy nem jött be az ízvilága. Utána çay-t ittunk vagy egy órán keresztül míg végre mind elfáradtunk, és lefeküdtünk aludni. A hálószobában a nővéréék aludtak, mi meg a nappaliban a szüleivel. Kettő kihúzható kanapé van, úgyhogy szuperül el lehet férni. És most figyeljetek! A berendezést sötét rózsaszín kanapék és karosszékek, világos rózsaszín párnák, függönyök és szőnyeg alkotják, mégis teljesen baráti, nem csicsás vagy ilyesmi. Persze a lakásomba még ha fizetnének sem választanék ilyen összeállítást, de ide nagyon passzol.

a hotel

a hotel

Másnap viszonylag korán, fél nyolckor keltünk. Megreggeliztünk, meg összekészültünk és a wellness részleg felé irányítottuk magunkat. A férfi és a női részleg el vannak különítve egymástól, csak egy közös része van, az úszómedence. Így én a hetvége nagy részet Sezar anyukájával és nővérével töltöttem. A fürdő egész területén úszósapka kötelező. Első utunk a termálvizes medencéhez vezetett. A párás levegő hőmérséklete 31-33 fok volt, a víz a tábla szerint 42. Reggel még nem volt tele annyira, ahogy közeledett a délután, egyre többen voltak. A délelőttöt a meleg medence, az úszómedence és a kihelyezett napozóágyak között ingázva töltöttük. A nők többsége egyrészes fürdőruhát viselt, a gyerekeken kívül talán magamon kívül 5-6 bikinis lányt láttam. Az átlag életkor is valahol a 40 felé járt, sok sok kövér néni töltötte meg a medencét. De nem volt ritka az olyan nő sem, aki a fürdőruhájára, vagy ahelyett egy ruhát viselt. Sőt, láttam egy hölgyet, aki hosszú gatyában, fölsőben és füdősapkában jött le, ami olyan anyagból készült, amint a zuhanyfüggöny. Sok más család is érkezett Çaycumából, plusz Sezar szülei nagyon könnyen kötnek barátságokat, így sok ismerőssel találkoztunk. Sokan engem is megcsodáltak, hogy jaj de szép, milyen kedves, jaj de cuki ahogy törökül beszél. Volt egy néni, aki látott Sezar nővérének az esküvőjén, ő mosolyogva mondta, hogy felszedtem pár kilót. Ez az én mosolyomat hervasztotta le, mert nyárhoz képest 2 extra kilóval rendelkezem, nem tudom, milyen éleslátásuk van ezeknek a nőknek, de félelmetes.

termal fürdö

termál fürdő

Délben aztán eljött a nap egyik legizgalmasabb része, bementünk a Hamamba. Itt egy kis hamam van, talán 7-8 mosdóval. Mondom, hogy néz ki a dolog. Minden márványból van, vagy márvánnyal van borítva. A terem közepén, úgy, hogy majdnem az egész termet elfoglalja, van egy kő emelvény. Olyan magas, hogy kb. a térdemig/combomig ér. Körben a fal mentén végig párkány van, ahova le tudsz ülni. És ebben a párkányban van szabályosan elosztva 7-8 kőtál. A kőtálak felett 2-2 csap. Egyikből meleg, másikból hideg víz folyik. A kőtál alján nincs lefolyó, hanem minden kőtálhoz tartozik egy merítő edény, azzal mered ki a vizet a kőtálból, amibe folyamatosan folyatod az általad meghatározott hőmérsékletű vizet (én csak a meleget nyitottam meg, fini meleg, majdnem forró vizem volt így), és locsolod magadra.

A hamam magyar neve “törökfürdő”. Az esetek többségében szeparált: nők és férfiak nem keverednek. Ennek oka, hogy itt valóban tisztálkodnak az emberek. Nem pancsolásról van szó, keményen tisztára mossák magukat és egymást. Egyes hamamokban nem mindig fürdőruhában vagy, hanem egy speciális törölközőt tekersz magadra. De itt sem tartotta mindenki magán a fürdőruhát, legtöbben minimum felül meztelenek voltak.

Régen a hamamnak nem csak tisztálkodási funkciója volt. A nők itt osztották meg a legfrissebb pletykákat, ettek-ittak, énekeltek és táncoltak. Akkoriban teljesen meztelenül. Így a fiús anyáknak is könnyebb volt kiválasztani a leendő menyüket, teljes valójukban lathatták a lányokat a hamamban.

Tegnap, vagyis szombaton KESE-t kertünk Sezar nővérével. Mondom ez hogy néz ki: a kliens, jelen esetben én és Sezar nővére felfekszik a terem közepén található márvány emelvényre. Aztán jön a KESE személy, aki a nőknél nő, a férfiaknál férfi, és jól ledörzsöli a bőrt a testedről. Nem viccelek, egy érdes kesztyűje van, kevés vizet locsol rád, aztán a tested minden porcikáját átdörzsöli. Én minden nap fürdök, de annyi piszkot még életemben nem láttam, ami rólam jött le. Nem vagyok túl okos biológiából, de szerintem a felső, elhalt hámréteget dörzsölik így le. Hmm, pihe puha (és nem utolsó sorban tiszta) lettem mindenütt. A kőtálaknál megmostuk magunkat utána szappannal, aztán visszamentünk a szobába.

Ebéd után Sezar kivételével autóba ültünk, és elmentünk egy közeli városba, a bazárba. Az utcán mindenféle árus volt, de mi a csarnokba mentünk húsért, meg zöldségekért. Anyukájával nem semmi vásárolni, igazi üzletasszony. Úgy alkudozik, méricskéli az árut, hogy öröm nézni. Szerintem egy órát biztos töltöttünk benn, vettünk vagy 10 egész csirkét, mindenféle tejterméket, aminek még magyarul sem tudnám a nevét, meg gyümölcsöt és zöldséget. Az autóhoz menet még szétnéztünk egy kicsit az utcai árusoknál, anyukája vett kettő sodrófát. De az sem egy elhanyagolható sztori: Választott egy 4 meg egy 3 lírás sodrófát körülbelül 10 perces nézegetés meg kérdezgetés meg mericskélés után. Aztán megkérdezte mennyi. Az árus azt mondta, 3 + 4 az 7, de odaadja 6-ért. Erre Sezar anyukája adott neki 5 lírát. “Jól leszünk így?” kérdezte. Az árus mondja, hát nem,mert 6 líra lesz. Erre anyukája keresgél, keresgél a pénztárcájában, majd ad 50 kuruşt. Azt mondja az árus, ez nem elég. “Jaj, mit veszekszik 50 kuruşon?! Na, jól leszünk így?” az árus meg legyint, hogy jól van. Nem csudi-szuper?

piac

piac

Este volt Beşiktas meccs, amire Sezer apukájával akart elmenni. Én pedig jól kioktattam, hogy bazárba persze nem jön velem, mert tanulnia kell, de a meccset azért megnézné. Mondtam, hogy akkor jövök én is. Hát, azt nem lehet, mert ebben a kis városkában biztos csak férfi-kávézókban megy a meccs, én meg oda nem mehetek. Én jól elszomorodtam látványosan. Aztán később Sezer mondta, hogy gyerünk, apukájával megyünk keresni egy helyet, ahol nézhetjük a meccset, meg megmutatja a városközpontban a fát, ami dögcédulákkal van beborítva.

Elindultunk, végig autóztunk a főutcán egészen a nemzeti parkig, majd vissza indultunk. Útközben láttuk, hogy a rendőrök éppen letartóztatnak egy srácot, ki tudja miért. A barátai eléggé kétségbe voltak esve, az arcuk alapján. Aztán túl hideg volt ahhoz, hogy kiszálljak a kocsiból, de az ablakon át láttam fát. Jól nézett ki. Majdnem az utca végén volt egy vendéglő, ahonnan a meccs hangjai szűrődtek ki, hát gondoltuk bemegyünk. Az emeleten ment a meccs, 2,5 líra volt fejenkent a belépő, de nekem nem fizettek. Ahogy felértünk, hát Sezar megfeszült, én meg mosolyogva néztem körül, hogy érdekes estének nézünk elébe: az emelet tele volt, talán 4-5 szabad szék volt, és csak férfiak voltak a helyiségben. Apukája már a székeket rendezte nekünk, Sezar még mindig nem tudta, maradjunk-e vagy menjünk. Mondtam neki, hogy nem hiszem, hogy bármi történne, kit érdekel, hogy én is itt vagyok, mindenki a meccset nézi. Az igaz, hogy mindenki jól megbámult, de aztán nem érdekelte őket túlságosan ki van és ki nincs körülöttük, erősen koncentráltak a labdarúgásra. Sajnos a meccs pocsék volt, 0:0 lett a végeredmény. Aztán mentünk haza.

Apukája, anyukája és a nővére éjjel még lementek a szálloda nagytermébe, ahol élő zene volt. Találkoztak ismerősökkel, énekeltek és táncoltak.

Ma fél 9-kor keltünk, de alig bírtam kimászni az ágyból. Ami volt reggelire az nem ízlett nagyon, meg éhes sem voltam, szóval egy főtt-tojással meg kávéval beértem. Elkészültünk, majd mentünk le a fürdőbe megint. Ma nehezebben bírtam a meleget. Kétszer mentünk úszni az úszómedencébe, jól el is fáradtam. Délben jött a KESE személy megint, de ma “habos masszázst” kértünk. Nem tudom, ez hogy van magyarul, törökül “köpük masajı” angolul meg “bouble massage”. A lényeg az, hogy a mosdókesztyűt jól beszappanozza, majd mindehol megmos, még a füled tövét is. És hozzá szuper masszázst ad. Annyira jó volt, tisztának és frissnek éreztem magam. Utána, míg Sezar nővérét masszírozta, megmostam a hajam. Aztán együtt jöttünk vissza a szobába. Ebédre valamilyen leves volt, az nagyon ízlett, de a főétel főtt csirke volt, saláta és joghurt. A joghurt házi, nagyon fura ízű, a főtt csirkét meg nem szeretem, nagyon ronda volt, szóval levest ettem kétszer.

Sezar és én lefeküdtünk egy kis sziesztára, de átaludtuk az egész délutánt. A család többi tagja elment egy másik város piacára körülnézni, de most nem vásároltak be annyira, mint tegnap. Vacsorára köfte van és valamilyen kenyér, ami nagyon finom. A hírekben most mondták, hogy Törökország vezeti a ranglistát egész Európában a mobiltelefon-használatban: ők telefonálnak és smseznek a legtöbbet.

Advertisements

One comment on “Első talalkozásom a Hamammal (március 8, Nőnap)

  1. Babanics Mary
    március 19, 2013

    Szuper!!!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: