maceram

Az élet Isztambulban MACERAS, de a legizgalmasabb, ami eddig valaha történt velem. Ez az én nagy MACERAM!

Öt nap Isztambulban- ötletek városnézéshez/ Második nap

Pénteken a történelmi központba vezetett az utunk. Tőlünk busszal mentünk le Üsküdar-ba, majd hajóval Kabataş-ra. A hajókat (vapur) mindenképp érdemes kipróbálni, mert lévén, hogy a tömegközlekedés része, olcsó, és felér egy kisebb Boszporusz- hajókirándulással. Én nem is ajánlom senkinek ezeket a sétahajókázásokat, mert nevetségesen drága és hosszú. Vannak olyan hajó-járatok (tömegközlekedés), amik hasonlóan bejárják majdnem az egész Boszporuszt, és néhány líra a viteldíj. Viszont utána kell nézni, mert csak 1-2 x indul naponta. Kabataş-ról villamossal mentünk a központba. Azért éri meg a villamos, mert elhalad sok látványosság mellett. Öt-hat nap például nem elég, hogy az Isztambul Modern Múzeumot is megnézzük, vagy nem biztos, hogy eljutunk a Tophane-i vízipipa-kávézókba, de legalább látjuk őket a villamosról.

villamos

A villamosról a Sultanahmet megállónál szálltunk le, ott van a Kék mecset, vagy Ahmed szultán mecsetje (törökül Sultanahmet Camii; angolul Blue Mosque), a Hagia Szophia (törökül Ayasofya, angolul Hagia Sophia) és a Topkapı palota (törökül Topkapı Sarayı, angolul Topkapı Palace). A villamoson ezek mind fel vannak tüntetve a megálló mellett. Először körbejártunk egy kicsit, megnéztük kívülről az épületeket, a kis szuveníreseket és az obeliszket (Ha szívesen olvasnátok részletesebb bemutatást az egyes részekről, történelmi hátterüket, ilyesmik, akkor ajánlom ezt a blogot– tömören foglalja össze a lényeget, és nem száraz). Megjegyzés: errefelé sehol nem éri meg szuvenírt venni. Majdnem duplája minden, mint amennyiért megkaphatjuk fél óra sétányira. Viszont ha megéheztek, és beéritek egy kis harapnivalóval, vegyetek SİMİT-et vagy AÇMA-t ( 1 líra). Ugyanannyiba kerül szinte mindenhol, finom és laktató. Mi is vettünk 2-2-t, amikkel ebédig bőven kihúztuk. Én az açma-t jobban szeretem, ha jól emlékszem Ildinek a simit ízlett jobban.

simit és acma Tízórai után a Topkapı palotába mentünk. A belépő 25 TL, de mi ingyen bementünk. HOGYAN? Érdemes tudni a Müze- kártyáról. Ezt a kártyát egyszer megveszed, egy évig érvényes, és ezzel a legtöbb múzeum ingyenesen vagy kedvezményesen látogatható- török állampolgároknak, vagy Törökországban tanulóknak/ dolgozóknak. 1. lehetőség: Turistáknak 85 TL és kettő napig érvényes. Érdemes-e ezt megvenni? Attól függ: a honlapon elolvashatod milyen kedvezményeket biztosít, és kiszámolhatod, mennyi lenne eredetileg. Például csak a palotába a belépő 25 TL. Feltehetően ha nem vagy múzeum-őrült, és nem akarsz mindent belezsúfolni 2 napba, akkor jobb inkább kifizetni a belépőt. Ildinek nem érte volna meg, mert csak 50 lírát költöttünk (volna). 2. lehetőség (a mi esetünk): egy török ismerősöd kártyáját használod. De ezzel bizony vigyázni kell. A török múzeum-kártya fényképes, és névre szóló. Tehát Ildi nem használhatta Sezar kártyáját. Továbbá érdemes egy hasonló kinézetű illetőtől elkérni a kártyát, és ha extra jófej, akkor még egy igazolványt is kölcsönöz hozzá, például a jogsiját. Ha ellenőriznének… ami azért nem valószínű. Ne felejtsétek el, hogy Törökországról beszélünk. Azért javaslom ezt a “trükköt”, mert tényleg ritkán ellenőriznek,és ez nem hivatalos kártya, ha észreveszik a lódítást, maximum nem engednek be. A mi sztorink a kártyával: Aja, a lakótársam egy újságból vágott ki egy egy hónapig érvényes “múzeum-kártyát”. Valamilyen promóció volt. Nem kellett hozzá fénykép, és csak a nevedet kellett ráírni a hátuljára. Már kitöltötte, de azért kölcsön adta Ildinek. A Topkapı palotába gond nélkül bementünk vele (nekem persze van sajátom) és spóroltunk 25 lírát. Aztán amikor az Ayasofya-ba akartunk bemenni, a jegyszedő igazolványt kért a kártyához. Persze nem mutathattunk igazolványt, hiszen Ildi nem Aja. De ilyenkor nem esünk ám kétségbe: beszélni kell és alkudozni…mint a bazárban. Valahogy így zajlott a beszélgetés:

– Nincs nálunk igazolvány.
– Semmilyen?
– Nem, sajnos semmilyen, de az újságban találtuk a kártyát.
– Útlevél sincs? – Nem, nincs, de az újságban volt a kártya.
– De kell hozzá igazolvány.
– De mi az újságból vágtuk ezt ki, az volt ráírva, hogy ide is érvényes.
– Igen érvényes, de igazolnia kell, hogy a név a kártyán az övé.
– De akkor nem jó a kártya ide?
– De, de. Csak igazolni kell.
– Jaj, de hát mi ezt nem tudtuk. Az újságból vágtuk ki, és most eljöttünk ide. Nem lehetne most csak továbbmenni igazolvány nélkül?
– Jól van, menjetek.”

Ez a titok: beszélj sokat, lehetőleg angolul, akár hülyeségeket is, és aztán pofátlanul kérd, amit szeretnél. Másra nem használtuk a kártyát, de így is 50 lírát (6500 Ft) spóroltunk. De csak a kölcsön-kártyával, hiszen ahogy írtam, a turista- kártyával más a helyzet.

A Topkapı palota óriási, kiállítás ér kiállítást. Nem is néztünk meg mindent, az ezredik kard meg ékszer már nem olyan lenyűgöző, mint az első. Hacsak nem vagy ékszer/kard megszállott. Stratégia nélkül nem is érdemes bemenni, csak elfáradnátok nagyon hamar. Anyuékkal, amikor ők voltak Isztambulban, ez történt. Flo meg én hamar kidőltünk, és bár Sezar hősiesen tartotta magát, ő is unatkozott. Anya persze megnézte volna az összes kiállítást, de engedett a többségnek. Nézettek utána milyen kiállítások vannak, mi az ami érdekel Titeket, és kezdjetek azzal. Utána pedig meglátjátok, hogy a többire marad-e energiátok. Amit javaslok:
1. HAREM Itt még 15 TL belépőt kell fizetni (a múzeum kártya nem érvényes), de nagyon megéri. Gyönyörű, és megnézhetitek, hogyan élt a szultán és a családja.
2. ÉKSZER KIÁLLÍTÁS Az utolsó kiállítások egyike, ha a bejáratól számoljuk. Van ott egy nagyon híres és drága gyémánt (Spoonmaker’s Diamond). Ha más ékszert nem is, azt azért nézzétek meg.
3. VALLÁSI KIÁLLÍTÁS Szerintem ez a legérdekesebb. Az iszlámról szól, főleg a Mekkai zarándoklatról. Az egyik teremben vannak az ereklyék, például Mohamed szakállából egy darab (mielőtt szörnyülködni kezdesz, ne feledd Szent István jobbját!). A kiállítás legérdekesebb része mégis az, hogy egész nap egy imam (az iszlám vallási vezető, mint a katolikusoknál a pap) olvas fel a Koránból. A hangszórók jóvoltából az egész kiállítás alatt hallható, de az utolsó teremben láthatjuk is őt.

A palota után még sétálgattunk a környéken. Javaslom, hogy térkép nélkül bóklásszatok egy kicsit Ti is! Eltévedni ugyanis elég nehéz, hiszen a mecsetekhez könnyű visszatalálni, vagy remek tereptárgy a villamos sín is. Mi az utunkat a villamos vonala mentén a Nagy Bazár ( vagy Fedett Bazár, törökül Kapalıçarşı, angolul The Grand Bazaar) felé vettük. A palotától a bazárig 10-15 perces séta vezet (egy villamosmegálló). Érdemes gyalogolni a sok kis étterem, bolt és cukrászda miatt. Mi is betértünk egy édességeshez, és ettünk tortát.  A táblák miatt nehéz egy kicsit megtalálni a bazár főbejáratát, mert össze vissza irányítanak, de így nem tévesztheted el: a villamos megálló távolabbi kijáratánál kell jobbra fordulni (ha a palotától gyalogolsz).

úton a Nagy Bazár felé A bazár gyönyörű, de nem érdemes semmit venni. Az árak hihetetlenül magasak, még az alkudozás sem segít. Nagyon szerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy jó vásárt csináljunk. Normális esetben nem engednek 1-2 líránál kevesebbet, maximum nagyon drága termékek esetén lehet 5 lírát lealkudni. Más török bazároknál ez nem így van, csak itt a sok turista miatt mások a szabályok. Később írok egy másik bazárról (ahol sokkal jobbak az árak), hogy merre van, de most itt egy kis útmutató, hogy minek mennyi a reális/ jó ára:

  • mágnes: 1-2 líra
  • bizsuk (főleg karkötők): 1-5 líra (én öt lírát nagyon ritkán fizetek értük, maximum ha szerelem első látásra)
  • ezüst nyaklánc: 15-20 líra (jó, ez biztos ezer dologtól függ, nem értek a nemesfémhez, de ha te sem, akkor semmiképp ne fizess 30 líránál többet)
  • képeslap: 10 db 2 líra, vagy olcsóbb

különböző NAZAR függők: 5-10 líra (nagyon nagyok 15-ért beleférnek) kulcstartó: 1-5 líra

A bazár után visszasétáltunk a Sultanahmet térre, ugyanazon az útvonalon, csak az út másik oldalán. Vettünk török édességet: 6 kis doboz lokumot 15 líráért. Ez legyen Neked is az alap. A bazárokban lehet kimértet sokkal jobb minőségben és áron kapni, de ha ajándékba veszed,szerintem a csomagolás is fontos. Mégsem állíthatsz be a nagyihoz egy műanyag zacskónyi lokummal. Bementünk a Kék Mecsetbe. Nem írok sokat róla, az útikönyvekben benne van elég részletesen, de van egy-két dolog, amire figyelj:

1. le kell majd venni a cipőt, nehogy lyukas legyen a zoknid
2. el kell fedni a tested: hosszúnadrág/ hosszú szoknya; hosszú ujjú fölső és kendő a lányoknál. Ha valamelyik hiányzik, ott kapsz egy tépőzáras lepedőt vagy kendőt, de mégis csak jobb a saját cuccodat viselni.
3. ingyenes vallás-magyarázatra van lehetőség a mecset mellett, óriási táblákkal hirdetik.
4. ugyanúgy, mint a templomokban, illik csendben maradni, hogy ne zavard az imádkozókat.
5. fényképezni lehet.
6. bár néhány útikönyv szerint ne ülj le a szőnyegre, én más véleményen vagyok. Egyrészt sokan csinálják, így nem kell attól tartanod, hogy rád szólnak. De: leülni és csendben szemlélődni többet ér, mint  mászkálni és kattintgatni a gépet.

Megfigyelheted az imádkozókat például. Bár a sok turista miatt itt kevés hívő tölt el sok időt a kötelező imákon kívül (erre a napi öt alkalomra bezárják a mecsetet pár tíz percre), azért akadnak elvétve. Így azt is megfigyelheted, amikor nem imádkoznak, hanem a Koránt olvassák, sőt, ha szerencséd van, imammal (a vallási vezető) is találkozhatsz. Általában hosszú fehér ruhát viselnek, fejükön fehér sapkával vagy turbánnal.

megfelelő öltözet a mecsetben

A mecset után villamossal mentünk az Eminönü megállóig. Itt van az Egyiptomi Bazár (vagy Fűszer Bazár, törökül: Mısır Çarşısı; angolul: Spice Bazaar), ahol a fűszerek mellett ugyanúgy kaphatsz szuveníreket, mint a Nagy Bazárban, csak olcsóbban. Viszont az én kedvenc bazárom e mögött van. Nincs elrejtve, nem titkos, mégis sokkal kevesebb a turista. Sőt, főleg törökök járnak ide vásárolni. Nagyon nagy bazár, egészen felér a Nagy Bazárig. Utcái tematikusak, egyik utcában cipőket vehetsz az árusoktól, a másikban ruhákat, vagy ékszereket, több utcányi fejkendős árus van, vagy textiles. A legegyszerűbben úgy magyarázhatom el, hogy hol van, ha lerajzolom.

kedvenc bazár

A lényeg, hogy én itt költenék pénzt a helyedben először, és csak akkor vásárolnék a Nagy Bazárban, ha itt nem találtad meg, amit kerestél. Olyan nagy az árbeli különbség, hogy míg itt a bizsu nazaros karkötő  1 líra, addig a Nagy Bazárban 5-nél kezdődnek.

vásárlás

Itt, Eminönün vacsoráztunk: Ildi kebabot evett, én pedig lahmancut. Mindkettő kihagyhatatlan! Üsküdarra hajóval mentünk, majd busszal haza.

kebab

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: